Ha az ember már annyira tapasztalt, hogy semmi sem lepi meg, minden „meglepőt” rögtön ki tud számítani, helyére tud tenni… tehát a meglepetés pillanatában megszűnik a „meglepő”… szegényes élete lesz, egyszerűen kimarad az élmények, a tünemények világából…
Vigyázni kell a magányos csendben éléssel……